Mi nem vagyunk olyanok, mint régen.  
Nem ultizunk többé senkivel a téren.  
Úton vagyunk. Tudjuk, nem sokáig.  
Nyomjuk a bluest... vagy ez minek számít ?  
Ugyanaz a hely, ugyanaz a zene, csak elmúlt az idõ.  
Sokféle párt, sokféle part - egy kikötõ.  
  
AZÉRT TI NE FÉLJETEK, KICSI LÁNYOK,  
MIKOR MEGJÖNNEK A VETERÁNOK !  
AZÉRT TI NE FÉLJETEK, KICSI LÁNYOK,  
MIKOR MEGJÖNNEK A VETERÁNOK !  
  
Keresztülvágtat a városon a horda.  
Nem illenek a képbe, a sorba.  
Zárva az ajtók, a telefonok némák.  
A város két tatárjárást élt át.  
Túlélte a pestist, de most vége, kaput.  
A kiátkozott banda betörte a kaput.  
Üresek a bankok, öres az oltár,  
A tévé elé menekült az összes polgár  
  
AZÉRT TI NE FÉLJETEK, KICSI LÁNYOK,  
MIKOR MEGJÖNNEK A VETERÁNOK !  
AZÉRT TI NE FÉLJETEK, KICSI LÁNYOK,  
MIKOR MEGJÖNNEK A VETERÁNOK !  
  
Tombol a sok dühönc túl a kultúrán,  
A legeslegutolsó rock and roll túrán.  
Elnézõ a taps, a zenészek vén marhák.  
Nem hiszik el, jobb ha abbahagyják.  
Divat lett a blues, igaz nem magyarul.  
Pár ügyes nyalóka angolul tanul.  
  
AZÉRT TI NE FÉLJETEK, KICSI LÁNYOK,  
MIKOR MEGJÖNNEK A VETERÁNOK !  
AZÉRT TI NE FÉLJETEK, KICSI LÁNYOK,  
MIKOR MEGJÖNNEK A VETERÁNOK !