Hideg volt a hajnal, hogy Irént megláttam.  
Térde vastag, kabátja szűk. Mégis megkívántam.  
Lámpát gyárt háromig, mondta, itt a gyárban.  
Moziban álmodtunk. Én egy házra vágytam.  
  
Találtunk egy telket, túl a város szélén.  
Csatorna sosem lesz. Nem adtam be kérvényt.  
Hat esztendő alatt felépült a ház.  
Benne az életünk: négy gyerek. Nincs gáz.  
  
Mindennap láthatom, nem kell nekem más!  
Mindennap láthatom, nem kell nekem más!  
Mindennap láthatom, nem kell nekem más!  
Enyém, enyém ez a ház!  
  
A fülemben vatta, protézissel élek.  
Sohasem álmodom. Keveset beszélek.  
Büszke rám az asszony és én sem szidom.  
Napi tíz fröccsömet otthon iszom.  
  
Mindennap láthatom, nem kell nekem más!  
Mindennap láthatom, nem kell nekem más!  
Mindennap láthatom, nem kell nekem más!  
Enyém, enyém ez a ház!